Történeteink
/
Ember&Márka
vezetői identitás
szervezetfejlesztés
márkastratégia
storytelling

SZÉTESÉSBŐL REND

Egy fejlődővállalkozás szintlépése vezetői identitás-, szervezet- és márkafejlesztéssel

Dátum
2026. március 23.
Partner
Holman Ágoston
CEO
Loricatus
A HÁTTER /
Így kezdődött a történetünk

A Loricatus szakterülete a méréstechnika. Építészeti, mérnöki projekteket támogatnak 3D felméréssel és digitális adatszolgáltatással.

‍

A cég működésének első 2 évében dinamikusan fejlődött, de 2020 végén olyan problémával szembesült, amely akadályozta a további növekedését: nem ért el elegendő új ügyfelet.

‍

Alapítói, Holman Ágoston és Gyarmati Krisztián ekkor kerestek fel először.

kihívás /
növekedési "halálzónában"

A következő években a cég tovább nőtt, sok változáson ment keresztül (nőtt a verseny, 2-ről 10 főre bővült a csapat, és egyre erősebb lett az iparági specializációjuk).

‍

Ezeket a változásokat azonban a belső és külső kommunikációjuk nem követte le.

‍

A vezetők egyre leterheltebbé váltak. Már nem tudtak minden új ügyféltárgyaláson részt venni, ezért értékesítő kollégák csatlakoztak a csapathoz, akik viszont kezdetben nehezen jártak sikerrel.

‍

Mindez fokozatosan belső feszültségekhez és működési bizonytalansághoz vezetett.

‍

4-5 évvel az első közös projektünk után a cég újabb viharos időszakot élt meg: növekedési „halálzónába” került.

‍

A vezetők ekkor kerestek meg azzal, hogy szétesés van nálunk, és „rendet kellene tenni.”

Megoldás /
A KÖZÖS MUNKáról

A „rendcsinálást” vagy szintlépést, egy átfogó vezetői identitás- és szervezetfejlesztési folyamat keretében valósítottuk meg. 


Ez a folyamat nemcsak rávilágított a fő fájdalompontokra – például a középvezetői szint hiányára, a munkaköri leírások és a szervezeti ábra hiányára –, hanem segített ezek feloldásában is.


Emellett szükség volt a jelenlegi üzleti céljaikhoz jobban illeszkedő márkapozíció kialakítására is, ezért frissítettük a korábbi márkastratégiájukat. 


A márkaépítési munka a stratégián túl konkrét márkaeszközöket is adott a vezetők és a csapat kezébe.


Ilyen márkaeszköz volt többek között a belső kommunikációt - a betanítást, a vezetői értékek kollégáknak történő átadását - támogató ‘brand book’. Ez a márkaalapokat, az arculati szabályokat, illetve a szervezeti és munkafolyamat ábrákat foglalta össze. A külső kommunikáció, az értékesítő kollégák új ügyféltárgyalásaival kapcsolatos munkájának támogatására pedig megszületett a sales prezentáció.


A folyamat végére a vezetői és munkavállalói szerepek, valamint a szervezeti működés is tudatosabb alapokra kerültek. A cég struktúrája tisztább lett, a csapat magabiztosabban működik, a vezetők pedig ismét a stratégiai irányokra tudnak fókuszálni.


Mindez nemcsak nagy megnyugvást, az üzleti biztonság és hatékonyság érzet növelését hozta a cég életébe, hanem a vezetőség szemléletmódját is átformálta: a technológiai fókuszról az emberközpontú vezetés és kommunikáció felé.



A közös folyamatról a Holman Ágostonnal készült vezetői interjút itt hallgathatjátok meg vagy itt olvashatjátok el.

‍

Szolgáltatások /
A projekt során
A csapat kezébe adott eszközök
  • szervezetfejlesztési riport
  • frissített márkastratégia
  • brand book
  • sales prezentáció
A projekten dolgoztak
  • Csonka Fruzsi - nuance (vezetői identitás - és szervezetfejlesztési mentorálás, valamint a márkaépítési folyamat során stratégia, art direkció és tartalomkészítés)

  • Elek Gita (grafikai tervezés)‍

Vezetői identitásfejlesztés

Döntéstámogató konzultációk

Abban hiszek, hogy:

‍

márka =

‍

vezetői gondolkodás +

‍

szervezeti működés +

‍

tudatos, következetes kommunikáció
(márkastratégia mentén)

A Loricatus csapatával közös munkát az Ágóval, a vezetővel való együttgondolkodás és rendszeres döntéstámogató konzultációk kísérték végig.

‍

Ennek során sokat beszélgettünk többek között a vállalkozói lét természetes korlátjáról is:

‍

arról, hogyan válhat idővel a vezető személyes erőssége a vállalkozása gyengeségévé.

“Segítettél kifésülni a gondolataimat. Azáltal, hogy megosztottam veled őket, sokat tisztultak.”

Arra volt szükség, hogy Ágó a „cégmenedzseri” működésről – ahol sokat mikromenedzsel, ezért ő maga a vállalkozása “operációs rendszere” és a cége csak VELE működik – fokozatosan a tulajdonosi szemléletre váltson.

‍

Hogy a vállalkozása önjáróvá váljon, már ÉRTE tudjon működni, saját "operációs rendszerrel", miközben ő a lényegre koncentrálhat: a stratégiai irányokra és a cég fejlesztésére.

“A kreatív, stratégiai ötletelés adja a fejlődés egyik mozgatórugóját. Jó érzés volt, hogy a személyedben olyan stratégiai partnerre leltem, akit bevonhattam ebbe a vezetői tervezési folyamatba.”

Arról, hogy hogyan formálta a közös folyamatunk Ágó gondolkozásmódját, részletesebben a vele készített vezetői interjúban olvashattok vagy hallhattok.

“A legfontosabb felismerésem az volt, hogy korábban túl sok időt töltöttem a technikai eszközök és szoftverek megértésével.

‍

Rájöttem: ha legalább ennyi időt fektetek a beosztottjaim megértésébe, az egymilliószor hasznosabb tevékenység...

‍

...Vezetőként elsősorban arra kell figyelnem, hogy az embereim jól legyenek.

‍

Hiszen ha ők jól vannak, képesek nyugodtan dolgozni, és ebből a nyugodt állapotban tudnak fejlődni. Ők is - és általuk a cégem is.”

SZERVEZETFEJLESZTÉS

Csoportos ülések, workshop-ok

“Vezetőként kiégtem. Úgy éreztem, nem tudok a lényeges feladatokra fókuszálni. Feszültség alakult ki a vezetőség és a csapat, illetve a csapattagok között is.”

‍

A vezetői identitásfejlesztéssel párhuzamosan szervezetfejlesztési folyamat is zajlott. A csapattagokkal egyéni konzultációkat és divíziószintű workshopokat tartottunk.

‍

Az ezekből kirajzolódó tanulságokról, kihívásokról és lehetséges megoldásokról összefoglaló riport készült a vezetőknek.

„A közös projekt hatására kezdtük el igazán tudatosítani az évek során a cégünkben végbement változásokat."

A kihívások négy fő területből fakadtak:

‍

1. az üzleti stratégia hiányosságaiból

‍specifikáció, sales folyamatok és jutalékrendszer tisztázása

‍

2. a csapat struktúrájából

középvezetői szint hiánya, tisztázatlan felelősségi körök, hiányzó munkaköri leírások és szervezeti ábra

‍

3. a működési folyamatok fejlesztési igényéből

munkafolyamatok tudatosítása és optimalizálása, erőforrás-tervezés, belső képzés és best practice-ek kialakítása

‍

4. a következetes márkaépítés és kommunikáció hiányából

márkastratégia felülvizsgálata, ügyfélfókusz erősítése, ügyféledukáció, elégedettségmérés és aftersales rendszer kialakítása

A közös munka egyik fontos eredménye a középvezetői szint bevezetése volt.

“Korábban is éreztük, hogy fel kellene vennünk középvezetőket, de anyagi okokra hivatkozva mindig elhessegettük a gondolatot. Ennek hiányában viszont én, mint cégvezető próbáltam mindent kézben tartani.

‍

Ez egyre inkább mikromenedzselésbe torkollott, ami nemcsak engem aprózott el, hanem feszültséget is szült bennem és a csapatban egyaránt...

...Miután lettek középvezetőink, egyszerűsödött a vezetői munkám és egészséges, mindenki számára előnyös távolság alakult ki köztem és a csapat között.”

A folyamat részeként elkészültek a munkaköri leírások, valamint a szervezeti és működési ábrák, amelyek egyértelművé tették a szerepeket és az elvárásokat a csapat számára.

“Korábban nem alakítottuk ki elég tudatosan, kinek mi a feladata, és nem voltak jól körülhatárolva a vezetői elvárások sem. Ez sok lehetőséget adott a hibázásra és a vitás helyzetek kialakulására.

‍

A munkatársak bizonytalanná váltak, gyakran érezték úgy, hogy nem végzik jól a munkájukat, ami frusztrációhoz és alacsony motivációhoz vezetett. Ebben még a fizetésemelés sem segített."

"A munkaköri leírások világossá tették számukra, mit jelent "jól" végezni a munkájukat.

‍

Ettől motiváltabbak lettek, mert jobban értették, hogyan járulnak hozzá a cég sikeréhez.”

A folyamatról és annak hatásairól részletesebben a Holman Ágóval készült vezetői interjúban hallhattok, olvashattok.

“Ezek a strukturális átalakítások segítettek jobban egyensúlyba hozni a csapat működését. Mindez nagy megnyugvást és rendet hozott a cég életébe. “

Márkastratégia

Szilárd alapok

A Loricatus eredeti márkastratégiáját 2020-ban, az indulás második évében dolgoztuk ki közösen. Azóta sok minden változott – a piac, a csapat, a működés és a vezetők hozzáállása.
‍

Márkaépítés és kommunikáció terén azonban nem követték le ezeket a változásokat, így azok nem tükröződtek - sem kifelé, az ügyfelek felé, sem befelé, a munkatársak felé.

“Az első beszélgetéseink során láttunk rá, hogy 4-5 év elteltével ismét ott tartunk, hogy nem tudjuk világosan, röviden és tisztán megfogalmazni, mit képviselünk ma.

‍

Ezért a kollégáknak sem tudjuk átadni azokat a vállalkozásunk alapvető értékeit és üzeneteit."

‍

‍

Ez természetes folyamat egy növekvő cégnél: a szervezet fejlődik, de a márka gyakran a korábbi állapotot tükrözi.

‍

Sokszor hangsúlyozom: az üzleti stratégiához hasonlóan időről időre a márkastratégiát is érdemes újragondolni.

Így 4–5 évvel később szükségessé vált egy, a jelenlegi üzleti célokhoz jobban illeszkedő márkapozíció kialakítása.

A márkastratégia nem csak kommunikációs eszköz, hanem a cég következő növekedési szakaszának egyik stratégiai iránytűjeként szolgál.

A stratégiai konzultációk során letisztítottuk az aktuális üzleti célokat, meghatároztuk a célcsoportot, és áttekintettük a piaci üzeneteket, valamint a versenytársak kommunikációját.

‍

Tudatosítottuk, hogy ahogy egyre több tapasztalatot szereztek, a márkastratégiát érintően két lényeges pont változott.

Egyrészt szűkült a célcsoportjuk. Bár minden projekt más, idővel kirajzolódtak visszatérő mintázatok, amelyek alapján az egyedi projekteket tipizálni tudták.

Ez vezetett a specializációhoz: ma már kifejezetten az építőiparra fókuszálnak, és a szolgáltatásaik köre is szűkebb.

Másrészt átalakult a kommunikáció fókusza. Korábban (kategóriateremtőként) a szolgáltatásaik és az akkor még kevésbé ismert technológiák – drónok, mesterséges intelligencia – megismertetése volt a fő feladat. 

Mára a technológia ismertté vált, így a hangsúly átkerülhetett az ügyfelek valós kihívásaira.

Ennek mentén frissítettük a Loricatus világának alapjait: a márkaértékeket, a fő üzeneteket, a hitvallást. 

brand book

Az új kommunikációs irányokat egy ‘brand book’-ban foglaltuk össze, amely konkrét eszközként szolgál a vezetők és a csapat számára.

‍

Ez egyfajta checklist, amely segít minden üzleti döntésnél ellenőrizni, hogy a közösen lefektetett stratégiai iránynak megfelelően haladnak-e.

“A brand book hatásos eszköz arra, hogy megkönnyítse a kollégák betanítását, és ezáltal hosszabb távon is következetessé váljon a stratégia implementációja.”

A szervezetfejlesztés során közösen felvázolt ideális munkafolyamatot átlátható ábrákkal illesztettük a márkastratégiába.

storytelling

Tartalom és design

A storytelling alapú tartalom- és designtervezés lényege számomra, hogy a cég mindennapi működése és kommunikációja során használt kreatív szövegekre és a képi anyagokra úgy tekintek, mint a márkastratégiában lefektetett alapelvek legfontosabb hordozóira.

"Egy sikeres, erős márka felépítéséhez elengedhetetlen, hogy ezek a tartalmak - akárcsak a cég - valódi értéket képviseljenek, illetve hogy minden egyes elemük konzekvensen implementálja a márkaértékeket és üzeneteket."

arculat

A fentieket szem előtt tartva alkottuk meg a Loricatus arculatát is - még az eredeti márkastratégiájuk lefektetése után, 2020-ban.

‍

“A közösen kialakított arculat sokat adott nekünk: hitelesített minket a piacunk előtt.

‍

Vizuális szempontból időtálló - 4-5 év után sem érzem szükségét módosítani rajta. Már csak azért sem, mert mostanra eljutottunk oda, hogy megismerik a logónkat a piacon.”

A kihívást az arculatot érintően most az okozta, hogy a csapat az eltelt 4-5 év során nem tartotta be az eredetileg megszabott arculati szabályokat.

Hogy ez hogy járult hozzá a“széteséshez”, azt a legjobban a névjegykártyajuk utánrendeléséhez kapcsolódó történettel tudom érzékeltetni veletek.

Legyen szó akár egy olyan kézzelfogható feladatról, mint egy névjegykártya újragyártatása, vagy akár olyan komplexebb kihívásról, mint a munkatársak ügyfélkommunikációs stílusának a finomhangolása, mindkét esetben igaz, hogy:

Ha a márkaelemek nem kerülnek folyamatosan és tudatosan érvényesítésre, akkor elveszítik a hatékonyságukat. A kommunikáció szétesik, a márkakép sérül.

"Folyamatos karbantartásra van szükség arculati és márka szempontból is. Ez nem könnyű feladat.

‍

Ha házon belül nincs rá elég kapacitás, érdemes külső segítséget bevonni. Időt, energiát és pénzt áldozni arra, hogy az elkészült márkaelemek és azok gyártásával kapcsolatos tudnivalók a csapat számára tréningeken legyenek átadva.”

A márkakép konzekvens megőrzéséhez járul hozzá, hogy a ‘brand book’-ban összefoglaltuk nemcsak a főbb arculati szabályokat, hanem a meglévő márka design elemeket és azok gyártási specifikációját is.

‍

Az arculatot további ikonokkal, az emblémából alkotott terülő- és egyéb mintákkal tettük még változatosabbá.

Ezek az elemek nem csak dekoratív funkciót töltenek be, hanem tükrözik a márka értékeit (pl. innovativitás) és munkamódszerét (modern technológiák használata).

Ezáltal fontos szerepük van a hatékony kommunikációban, a márkakép erősítésében is.

‍

‍

márka design elemek

A ‘brand book’-ban egy helyre gyűjtöttük a meglévő márka design elemeket - mint például a névjegykártyát, a levélpapírt, az ajánlatsablont, a szórólapot vagy a beachflag-et-, valamint azok gyártási specifikációját is.

Sales prezentáció

Ahogy a cég növekedett, a vezetők egyre leterheltebbé váltak. Már nem tudtak minden új ügyféltárgyaláson részt venni, ezért értékesítő kollégák csatlakoztak a csapathoz. Ők viszont kezdetben nehezen jártak sikerrel.

‍

“A közös vezetői konzultációink során tudatosítottuk: ahhoz, hogy a kollégák is hitelesen tudják képviselni a vállalkozásunkat, szükség lenne rá, hogy átadjuk nekik mindazt az információt, amit és ahogyan vezetőként közvetítünk egy-egy ügyféltárgyalás során.”

‍

‍

Ennek megkönnyítésére állítottuk össze a sales prezentációt.

‍

“A márkastratégiához való konzekvens hozzáállást hosszú távon egyáltalán nem lehet erőből áttolni a csapaton.

‍

A kulcs az, hogy megismertessük és megszerettessük a márkát a munkatársakkal is, hogy valóban magukénak érezzék azt.”

“Jó példa erre a mostani sales prezentáció, ami közösen készítettél el a csapatunkkal:

‍

ez a bemutató anyag tényleg tűpontosan összefoglalja, kik vagyunk, miben hiszünk, mivel foglalkozunk, és hogyan dolgozunk -mindezt könnyen érthető, követhető formátumban.

‍

Rendkívül hasznos eszköz, és mivel a csapatot is bevontuk a szervezetfejlesztési folyamatba, egyből értik a lényegét.”

A sales prezentáció tartalmilag erős alapot nyújt a következő lépésben megújítani kívánt weboldal összeállításához is.

A partnereik fejével gondolkodtunk. A korábbi tapasztalataik mentén a sales anyagba belefoglaltunk egy sor olyan kihívást, amikkel a partnereik szembesülnek, és amelyre ők megoldást tudnak nyújtani.

Megmutattuk azt is, milyen élvezeti, időbeli és pénzügyi hasznuk származik a partnereiknek a közös munka eredményeként.

Elébemenve a partnereik részéről tipikusan felmerülő “kritikáknak” előre megválaszoltuk ezeket a kérdéseiket is.

Végül - miután biztonságos, érthető értelmezési keretet teremtettünk a partnereik részére - kitértünk a konkrét technikai megoldásokra is.

‍

Korábban ugyanis gyakran előfordult, hogy a tárgyalás elején tartott, bonyolult és részletekbe menő technikai bemutatónál partnereik frusztrálttá váltak, elvesztették a figyelmüket, ami sikertelenné tehette a megegyezést.

‍

Így kiemelt figyelmet fordítottunk rá, hogy a technikai részletekkel “ne fárasszuk” le a partnereket, és csak a számukra releváns információkra kitérve, lényegretörő és érthető módon adjuk át őket.

A technológiát videókkal és referenciaprojektekkel illusztráltuk, a prezentációt pedig könnyen szerkeszthetővé tettük, hogy mindig az aktuális partner igényeihez igazítható legyen.

A folyamat végére a vezetői szerep és a szervezeti működés is tudatosabb alapokra került. A cég struktúrája tisztább lett, a csapat magabiztosabban működik, a vezető pedig ismét a stratégiai irányokra tud fókuszálni.

‍

Mindez nemcsak nagy megnyugvást, az üzleti biztonság és hatékonyság érzet növelését hozta a cég életébe, hanem a vezetőség szemléletmódját is átformálta:

a technológiai fókuszról az emberközpontú vezetés és kommunikáció felé.

és hogy hol tartanak most?

Erről - és a teljes eddigi útjukról - részletesen olvashattok ebben a cikkben, de annyit elárulhatok: a közös munkát követően belevágtak a nemzetközi terjeszkedésbe.

‍

Az olasz piacon már jelen vannak, de tervben van, hogy nemsokára megjelennek Európa más országaiban is.

A legizgalmasabb feladatot eddig Milánóban kapták: a város ikonikus épületének, a Milánói Dómnak a digitális feltérképezésére kérték felőket.

‍

Emellett Ágó könyvet írt ‘Repül. Rögzít. Segít!’ címmel.

További sok sikert és “jó repülést” kívánok Nektek! Köszönöm az eddigi bizalmatokat és a közös munkát - egy élmény volt!

Köszi, hogy belepillantottál a történetünkbe.

Csonka Fruzsina, személyes - és márka mentor, a nuance műhely alapítója

A szerzőről

Fru vagyok. Márkaépítő. ‘Emberépítő’. Ember. A történetemet mesélem, miközben mások történeteire figyelek. Hátha magamra ismerek bennük, vagy inspirálnak rá, hogy tanuljak magamról. Így válok folyamatosan önmagam legjobb verziójává, hogy ezáltal másokat is támogatni tudjak abban, hogy a legtöbbet hozhassák ki magukból.