^{Részlet a Telex interjújából. A teljes videó itt érhető el.}

Az interjúban és a filmjeikben is az fogott meg, ami mindig megérint, amikor önazonos, a hivatásukban benne álló emberekkel találkozom, vagy őket hallgatom, nézem: hogy mennyire jelen vannak.

Szinte tapintani lehet, mennyire szívből csinálják, amit csinálnak, és milyen erős flow-élményt ad nekik a munkájuk.

Hogy mennyire fontos, személyes küldetés számukra az üzenetük közvetítése,

és hogy mennyire a saját „hangszerük” az a munka, amelyen keresztül ezt átadják.

Ismerős az érzés. Általában én is hasonló hévvel dolgozom azon, hogy mindenki megtalálhassa a hivatását, és olyan munkából élhessen, amit szeret. Ez a vezérlő csillag minden egyes tevékenység során, amit csinálok - legyen szó egyéni hivatás és márkamentori ülésekről, szervezetfejlesztési folyamatokról, vállalkozói és vezetői workshopokról vagy akár a podcast beszélgetések felvételéről.

A legújabb álmom egyébként, ami szöget ütött a fejembe tegnap, hogy az 'On the spot' csapatával is beszélgethessek hivatásról, vállalkozòi lètről, hivatás ès anyaság, munka ès magánèlet kapcsolatáról. Nagyon remélem, hogy egyszer leülnek majd velem a kanapémra – igazán megtisztelő lenne.

Amikor valakit a hivatása megtalálásában vagy a vállalkozása építésében támogatok, sokszor én is ezt szoktam mondani: ha ilyen belső hajtóerővel végzed a munkádat és építed a márkádat, és mindehhez kitartás is társul, akkor a nehézségek, akadályok, látszólagos kudarcok és bukások ellenére is mindig lesz erőd felállni. Mert mindig lesz miért folytatnod.

Ha azt csinálod, ami valóban a tiéd, a helyeden fogod érezni magad.

Ez a belső sikerélmény pedig hosszabb távon a külvilág visszajelzéseiben és elismeréseiben is biztosan meg fog mutatkozni - előbb vagy utóbb.

És hogy mi ehhez a fajta hozzáálláshoz ès annak a fenntartàsàhoz az út? Ahogy Eszter és András is fogalmaztak: a folyamatos belső, önismereti munka. 

Persze jönni fognak hullámvölgyek, amelyekben elveszìted a magadba ès az ügyedbe vetett hitet - ez az èlet ès a belső munka termèszetes velejáròja. 

Bevallom, az élet és az akadályok az utóbbi hónapokban engem is eltérítettek attól az elhatározástól, amellyel a hivatásom felé fordultam. Az olyan "praktikus", "racionális" érvek - mint például a pénz -, majdnem olyan irányba tereltek, amely valójában nem az enyém. 

Újra tudatosítanom kellett magamban:

<h2-alt-red>valódi, lemondásokra és áldozathozatalra is kész kitartás nélkül az első lendületem csupán átmeneti lelkesedés marad, és tiszavirág-életűvé válhat mindaz, amit hosszú távon építhetnék.  <h2-alt-red>

Ugyanakkor azt is igaznak érzem, hogy néha éppen arra van szükség a továbblépéshez, hogy egy időre eltávolodjunk attól, amit építünk.

Abban, hogy végül nem adtam fel, a társamnak, a férjemnek is nagy szerepe volt. Ő a legfőbb támaszom, aki akkor is töretlenül hisz bennem, amikor én magamban éppen kevésbé hiszek.

Végre ismét úgy érzem, hogy fontos, amibe belekezdtem, és kezdek visszatalálni ahhoz a hivatástudathoz, amelyet a nyár folyamán sehogy sem sikerült felfedezni magamban. (Olyannyira, hogy az utóbbi időben többször is mondtam a családomnak és a barátaimnak, hogy mennyire nagy szükségem lenne most egy olyan hivatás- és márkamentor segítségére, mint amilyen én vagyok.)

Ha te is éppen abban a fázisban vagy, amikor feladnád az álmodat, abbahagynád a vállalkozásodat, azt üzenem: 

lehet, hogy most neked is félre kell tenned egy időre a hivatásodat, és más dolgokra èrdemes fordítanod az energiádat. 

De hidd el, még ha most reménytelennek is tűnik minden, vissza tudsz találni önmagadhoz és a célodhoz. Újra születhetnek intuitív, kreatív ötleteid, ès erőd is visszatérhet ahhoz, hogy megvalósítsd őket. 

Tarts ki! 

Ha pedig jól jönne egy kis támogatás, keress nyugodtan.